|
Gyakran előfordul az életben, hogy tudjuk, hogy nem kéne belemennünk egy helyzetbe, mégis megtesszük. Átlépjük a saját határainkat, messze túlszaladunk rajtuk. Aztán hírtelen ott találjuk magunkat a padlón, nyalogatva a sebeinket. Így kell ennek lennie, vagy van rá más megoldás?  A képek forrása: Naszáli Dóra és canva.com
0 Comments
Mindannyiunkkal megesik, néha, vagy gyakran, hogy nem veszik figyelembe a határainkat. Hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyják az igényeinket, levegőnek néznek minket, vagy ami még rosszabb egyenesen ellenségként tekintenek ránk? Mitől van ez, és mihez lehet vele kezdeni?  A képek forrása: Naszáli Dóra és canva.com
Teljesen általános jelenség, hogy valaki úgy érzi nem elég jó, és ettől az érzéstől sarkallva, addig hajtja, tökéletesíti magát, amíg egyszer csak arra ébred, hogy már senki nincs mellette, ő lett a legjobb abban, amit csinál. De mi történik akkor? Mi van akkor, ha felértél a csúcsra?...  A képek forrása: Naszáli Dóra és canva.com
A minap találkoztam egy régi ismerőssel. A srác zseniális tehetség, és roppant érzékeny lelke van a világ dolgaira. Elkezdtünk beszélgetni. Végig nagyon figyeltem őt, és figyeltem közben saját magam. Feltűnt neki a szótlanságom, és többször szóvá tette, hogy milyen kis bátortalan nyuszi vagyok. Azt mondta megszeppent kislányként ülök mellette. Elfogadom, hogy így látta, és jól látta, mert érzékeny belső gyermeki énemmel, figyeltem őt. Miközben figyeltem, és próbáltam összehangolódni vele, hogy létre jöjjön az a fajta kommunikáció, ami általában hamar kialakul köztem és a beszélgető partnereim között... azt tapasztaltam, hogy nem működik. Nem akar kialakulni ez a magasabb szintű kapcsolódás. Csak a belső gyermekem csendes szomorúsága jött, hogy ez a kedves fiú, nem akar játszani (értsd: beszélgetni) vele.  A képek forrása: Naszáli Dóra és canva.comEgyik boldogságot kereső ismerősöm jár egy indiai tanítóhoz meditálni. A mester mindig azt mondja, hogy a boldogság kulcsa az, ha lejjebb adunk a vágyainkból. Például a kis lakás, amire éveken keresztül gyűjtjük a pénzt, sokkal nyugodtabb és biztonságosabb életet biztosít, mint a nagy hitelből vett nagy lakás. Az ismerős nem tudja elfogadni a mesternek ezt a tanítását, megalkuvásnak érzi. Ő a szívében érzi, hogy nagy vagyon kezelésére, nagy dolgok megvalósítására született erre a földre, és egyenesen megalkuvásnak éli meg a szíve vágyairól való lemondást.  A képek forrása: Naszáli Dóra és canva.com
Előbb-utóbb mindenki kap olyan leckét az élettől, amiből megtanulja ennek a két szónak a jelentését. Tegnap egy ismerősömmel beszélgettünk, aki már évek óta úgy érzi sikertelen, és az élet keresztülhúzza minden számítását. Korábban menő volt, elért mindent, amit szeretett volna, lazán kötött üzleteket, persze dőlt hozzá a pénz, és bomlottak utána a nők. Aztán történt valami...  A képek forrása: Naszáli Dóra és canva.com
2016.12.31. éjfélkor öntudatlanul szakadt fel belőlem a szó: VÉGE! És szentül hittem, hogy abban a pillanatban vége van életem legkeményebb évének, ami után már csak jó jöhet. Őszintén szólva az utolsó két hetet úgy húztam ki, hogy nagy alázattal és elfogadással viseltem a sorsom, és igyekeztem minél kevesebb kárt tenni magamban és a környezetemben.  A képek forrása: Naszáli Dóra és canva.com
|
A blog írója: Naszáli DóraAz elmúlt 7 évben több száz emberrel beszélgettem a munkám kapcsán, vagy dolgoztam együtt. Láttam a sikereiket, az elakadásaikat, de már korábban is folyton figyeltem az embereket. Archives
July 2017
Categories
All
|
RSS Feed
