2 gondolat jutott erről a képről eszembe, az egyik, amit a Litkey Farkas mesélt az egyik Kékszalag versenyről. Amikor mindenki középre ment, de ő úgy döntött kimegy oldalra, mert tudta, hogy megérkezik a parti szél, ami neki segíthet az előrejutásban, és elindult szembe a többiekkel. A képek forrása: Naszáli Dóra és canva.com Így fogalmazott, ami azóta is sokszor a fülembe cseng: "Nagyon kell hinnie magában annak, aki szembe megy a tömeggel." Piszkosul igaza van. Sokszor érzem ezt, a múltkor írtam is róla. Talán Te magad is tapasztaltad már az érzést, vagy remélem fogod, ha kitartasz az Álmod mellett.
Különösen azon a ponton, ahol a többiek visszafordulnak, mert szerintük arra nem lehet menni. De te hiszed, hiszed, ahogy Farkas hitt a parti szélben, hiszed, ahogy én hiszek a DorCo-ban, és tovább mész. Lehet, hogy esténként sírsz, de reggelre összeszeded magad, és tovább mész. (A félreértések elkerülése végett jegyzem meg: a sírós én vagyok, a Farkasnak pedig bejött a parti szél, és átvették a vezetést :-) ) A második gondolat: hogy igen, néha lassan haladok. Főleg a leválás környékén, főleg a nagy dolgok előtt. Amikor úttörő vagy, amikor nincs aki húzzon maga előtt, amikor te húzol másokat magad mögött, amikor a tömeg tehetetlensége ellen mész... normális, hogy lassan haladsz. Normális és nagyon nagyon előnyös, ugyanis mindent van idő szemügyre venni, alaposan megfigyelni, higgadtan dönteni... Lassú tempónál, amikor nagy nyomás van rajtad, egészen apró kilengéseket is hamar észre lehet venni, mert a túlfeszítettséged miatt érzékenyebb a rendszer. Rögtön tudsz korrigálni, egészen apró dolgokkal, és az irányodat megőrizve nyomatékos, lassú, egyenletes haladással menni előre a célod felé. Felkészülni, megerősödni, összeszedni magad, rendezni a soraidat, még tovább erősödni, még jobban rendezni a sorokat... Ha túljutsz ezen a lassú részen, ott az exponenciális növekedés vár, hirtelen és nagyon begyorsulnak az események. Ha felkészülten érkezel, és be tudod fogni a szelet a vitorládba, akkor nagy siker vár Rád. Csupán el kell jutni odáig, és ki kell várni a megfelelő szelet. Addig pedig normális, ha lassan haladsz, használd ki a benne rejlő lehetőségeket! Ha eredményt szeretnél, át kell menned ezen a lassú szakaszon! Farkas egyedül volt, de mi vagyunk itt páran, akik szintén tömeggel szembe megyünk, neked akadnak társaid. Meríts belőle erőt! Jó utat kívánok!
0 Comments
Leave a Reply. |
A blog írója: Naszáli DóraAz elmúlt 7 évben több száz emberrel beszélgettem a munkám kapcsán, vagy dolgoztam együtt. Láttam a sikereiket, az elakadásaikat, de már korábban is folyton figyeltem az embereket. Archives
July 2017
Categories
All
|
naszalidora.hu | gondolatok |